Hogyan védekezhetünk a kullancsencephalitis ellen?

A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) a központi idegrendszert érintő fertőző betegség, amely Európa és Ázsia számos részén előfordul. A vírus főképp fertőzött kullancsok csípésével terjed.

A kórokozó

A kullancsencephalitis  egy vírusos eredetű fertőző betegség, amely a központi idegrendszert támadja meg, és hosszan tartó neurológiai tüneteket, sőt akár halált is okozhat.

A betegség egyre növekvő közegészségügyi kihívást jelent Európában és a világ más részein egyaránt. Az elmúlt 30 évben Európa valamennyi endémiás régiójában (Svédország, Finnország, Balti Államok, Németország, Csehország, Svájc, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Oroszország és Szibéria) a humán kullancsencephalitis esetek száma csaknem 400 %-kal nőtt. A kockázatos területek kiterjedtek, és új gócokat is felfedeztek.

A kullancsencephalitis klinikai jellemzői és következményei

A kullancsencephalitis lappangási ideje a kullancscsípést követően átlagosan hét nap, de akár 28 nap is lehet. Az élelmiszer eredetű fertőzés – nyers, kezeletlen tehén vagy kecsketej – utáni lappangás általában rövidebb, körülbelül négy nap.

A humán kullancsencephalitis fertőzések körülbelül kétharmada tünetmentes. Tünetes esetekben a betegség gyakran kétfázisú. Az első fázis körülbelül öt (2-10) napig tart, és nem specifikus tünetekkel jár (láz, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, hányinger). Ezt a fázist átlag hét (1-33) napig tartó tünetmentes intervallum követi. Majd következik a második fázis, amikor a központi idegrendszer érintett.

Az európai altípus (létezik még szibériai és távol-keleti altípus is) enyhébb betegséggel jár.

• A betegek 20-30 %-a tapasztalja a második fázist.
• A halálozási arány 0,5-2 % és
• a betegek akár 10 %-ánál súlyos neurológiai következmények jelentkeznek.
• Gyermekeknél a betegség második fázisa általában az agyhártyagyulladásra korlátozódik,
• míg a 40 év feletti felnőtteknél fokozott az agyvelőgyulladás kialakulásának kockázata.
• A 60 év felettieknél magasabb a halálozás és a hosszan tartó következmények aránya.

Kullancsencephalitisre nincs specifikus vírusellenes terápia. A kezelés támogató ellátáson alapul. Az agyvelő- és agyhártyagyulladás kórházi kezelést igényel.

A kullancsencephalitis terjedése és hordozói

A betegség gazdái főként kis rágcsálók (pocok, egér), de akár rovar- , hús- és növényevők is. Hordozói lehetnek vadon élő és házi emlősök különböző fajai egyaránt (például róka, denevér, mezei nyúl, szarvas, vaddisznó, juh, szarvasmarha, kecske, kutya). Az ember véletlenszerű gazda.

A betegség átvitele

A vírus főképp fertőzött kullancsok csípésével terjed. Az emberek fertőzést kaphatnak fertőzött, nem pasztőrözött tej és tejtermékek fogyasztásától is. A vírus közvetlenül nem terjed emberről emberre (eltekintve annak a lehetőségétől, hogy fertőzött anyáról a magzatra is átterjedhet a betegség).

A fertőzött kullancsok megtalálhatóak erdei élőhelyeken – lombhullató erdőkben és az erdők és gyepek közötti átmeneti zónákban. A fertőzött kullancsok egész életük során továbbadhatják a vírust. A kullancsok aktivitása és életciklusa az éghajlati tényezőktől (hőmérséklet, talajnedvesség és relatív páratartalom) függ. A nedves nyár és az enyhe tél általában növeli a kullancspopuláció sűrűségét.

Közép-Európában két aktivitási csúcs jellemző: április-májusban és szeptember-októberben.

Egyetlen nyári csúcs jellemző Észak-Európa hidegebb vidékein és a hegyvidéki régiókban. A kullancsok főként az alacsonyan növényzeten találhatóak meg. Télen / hidegebb időszakban is jelentettek már szórványos eseteket.

Kockázati csoportok

Az endémiás területeken a szabadban rekreációs tevékenységet vagy munkát folytató személyek (pl. vadászat, horgászat, táborozás, túrázás, kirándulás, gomba- és bogyógyűjtés, erdőgazdálkodás, földművelés, katonai kiképzés) potenciálisan ki vannak téve a fertőzés veszélyének a fertőzött kullancsokkal való érintkezés következtében.

Megelőző intézkedések

A  vírusfertőzés megelőzhető a kullancscsípés elkerülésével, így:

• kullancsriasztó szerek alkalmazása;
• védőruházat viselése; hosszú ujjú, és megfelelő rovarirtó szerrel kezelt zokniba bújtatott hosszú nadrág;
• kültéri tevékenységek után a test ellenőrzése / átvizsgálása és a kullancsok szakszerű eltávolítása: kullancskiszedő csipesszel vagy kanállal;
• ezen túl kerüljük a nem pasztőrözött tej és a pasztörizálatlan tejből készült tejtermékek fogyasztását.

A kullancsencephalitis elleni védőoltás (inaktivált vakcina) a betegség megelőzésének leghatékonyabb módja.

• Az oltási sort (legalább az első két oltást) célszerű télen, a kullancsok tavaszi aktivitása előtt megkezdeni.
• Az alapimmunizálás három oltásból áll.
• Szükség esetén gyors védettség kialakítása is lehetséges.
• Hazánkban két oltóanyag van forgalomban.
• Az alapoltásokat követő emlékeztető oltások ismételt beadatásával (3-5 évente) a védettség folyamatossá tehető.

Érdemes elolvasniMennyire fontos az influenza elleni védőoltás a COVID-19 idején?